A forradalom alapélménye a nemzeti egység és

A forradalom alapélménye a nemzeti egység és a felszabadultság boldogsága volt. Megemlékezés Kapuváron az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából. A magyarság vágya beteljesülését várta 1956-ban. A nemzeti függetlenség és a társadalmi rend felépítését szerették volna véghezvinni. A magyar történelem talán legkiemelkedőbb húsz napjára emlékeztek Kapuváron. Apró, de elszánt nemzet emelte fel a fejét, és nemet mondott az elnyomásra, a diktatúrára. Az ’56-os forradalmat vérbe fojtották, a magyar szabadság összeomlott. Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára Németh D. László helytörténész „Kapuvár, 1956: Fodor József és sorstársai emlékének„ címmel könyvet írt a forradalom és szabadságharc kapuvári vonatkozásairól. - Amióta már történelemórákon, hivatalos megemlékezéseken, ünnepi műsorok alapján idézhetjük fel, mi is történt akkor, fejet hajthatunk az áldozatok emléke előtt, mintha kevesebbet akarnánk tanulni 1956-ról. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni; ellenforradalomnak bélyegezték. A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot nyugatra menekülve. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen bebörtönözték, majd sokukat kivégezték. 1989. október 23-a óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja – fogalmazott Németh D. László. A forradalom alapélménye a nemzeti egység és a felszabadultság boldogsága volt. 1956. október végén az az érzés, hogy együtt van a nemzet, együtt van az ország, mindennél erősebb volt – tette hozzá a megemlékezés szónoka.

Tovább a postra